Híreim.ma - A mai nap hírei egy helyen
Tech&Tudomány

James Paton: Mikor és hogyan fog véget érni a koronavírus járvány?

2020-04-07 20:27:57
James Paton: Mikor és hogyan fog véget érni a koronavírus járvány?

Miután világszerte több mint egymillió igazolt fertőzött esetet tartanak számon és egyre több ország rendelt el zárlatot a járvány lassítására, felmerül a kérdés: "mikor lesz mindennek vége?"

A válasz nagyban függ az új koronavírussal kapcsolatos bizonytalanságoktól, például attól, hogy többször is elkaphatjuk-e, és, hogy a világ tudósai milyen gyorsan képesek előállni az oltóanyaggal. Jelentős tényezők, hogy mi az ára és milyen előnyei vannak a hosszan tartó lezárásoknak, valamint, hogy az egyes országok mit engedhetnek meg maguknak mind gazdasági, mind politikai szempontból.

1. Hogy ér tehát véget?

Általánosan elfogadott, hogy a járvány csak akkor érhet véget, amikor az úgynevezett nyájimmunitást megszereztük. Ez akkor történhet meg, amikor egy közösségnek elég számú tagja szerez védettséget a kórokozóval szemben és ezért az kipusztul. Két út vezet ehhez a végeredményhez. Az egyik az oltóanyag. A kutatóknak ki kell fejlesztenie egy olyan vakcinát, ami biztonságos és hatásos a koronavírussal szemben. A tisztiorvosi szolgálatok feladata, hogy elegendő számú emberhez eljuttassák az oltóanyagot. A másik út a nyájimmunitás eléréséhez kegyetlenebb: akkor is bekövetkezhet, amikor a közösség nagy része megfertőződött a kórokozóval és ezen a módon fejleszti ki az ellenállást.

2. Addig is hogyan tarthatjuk kézben a dolgokat?

Számos ország azt a stratégiát választotta, hogy megakadályozza a mozgást annak érdekében, hogy lelassítsa a vírus terjedését. Bezárják az iskolákat, munkahelyeket, megtiltják az összejöveteleket, az embereket az otthonaikban tartják. Az a szándék van emögött, hogy megelőzzék a járvány kitörését, az egészségügyi rendszer elárasztását, a magas számú halálozást."A görbe kilapítása" időben egyenletesen elosztja az eseteket, a hatóságok és az ellátó szervezetek időt nyernek arra, hogy növelni tudják tesztelési kapacitásaikat, hogy a fertőzöttek kontaktjait lenyomozzák, a betegeket el tudják látni, a kórházi felszerelést kibővíthessék, lélegeztető gépeket szerezzenek be és intenzív osztályokat létesítsenek.

3. Mikor lazíthatunk a korlátozó intézkedéseken?

Nem számíthatunk arra, hogy nagyon hamar visszatérhetünk a normális kerékvágásba. Ha túl gyorsan enyhítünk a megszorításokon, újra növekedni fognak az esetszámok. Két hónappal a teljes lezárás után a kínai hatóságok elkezdték feloldani a karantént Wuhan városában, ahonnan a járvány elindult, mivel a vírus terjedése gyakorlatilag leállt. A kínai intézkedések azonban szigorúbbak voltak, mint bárhol máshol eddig, és legalább egy megyében vissza is tértek a lezáráshoz. Jenny Harries, az angol főtisztiorvos kijelentette, hogy a lezárásnak két-három, sőt akár hat hónapig kell érvényben lennie. Annelies Wilder-Smith, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Intézet korábban nem ismert fertőző betegségeket kutató professzora azt tanácsolja, hogy a korlátozásokat addig tartsuk életben, amíg a napi esetek tartósan vissza nem esnek legalább két héten át.

4. És azután hogyan tovább?

Egy amerikai egészségügyi szakembergárda (melynek tagja a korábbi FDA megbízott, Scott Gottlieb is) összeállított egy úthálózati térképet, amelynek segítségével egy közbülső fokozatot rendelnének el. Az iskolákat és a munkahelyeket ismét kinyitnák, az összejöveteleket azonban továbbra is korlátoznák. Az embereknek ezután is tartaniuk kellene a távolságot egymástól, a magasabb kockázati csoportba tartozóknak pedig tanácsos lenne tartózkodniuk a nyilvános helyektől. Amennyiben az esetszámok ismét emelkedni kezdenének, a szabályokat szigorítanák. Beszámolójuk, melyet a vállalkozásokról szóló American Enterprise Institute jelentetett meg, vitathatóan optimistább, mint a Londoni Imperial College kutatói által festett jövőkép.

Az általuk felvázolt modell azt javasolja, hogy a nyájimmunitás megszerzéséig eltelő időnek legalább kétharmadában valamennyi háztartásnak 75 százalékban kellene csökkentenie kapcsolatát az iskolával, a munkahellyel és a közösségekkel.

Ebben a szakaszban mindkét esetben fontos lenne a széles körben végzett tesztelés. Az amerikai tervezet szerint legalább heti 750.000 tesztre lenne szükség.

5. Miért olyan fontos a tesztelés?

Ez a vírus nem azért olyan veszélyes, mert különösen halálos lenne, hanem, mert alattomos; sokan a fertőzöttek közül tünetmentesek, ellátják napi teendőiket, tudtukon kívül átadva másoknak a kórt. Ezért létfontosságú a lakosság széleskörű tesztelése és minden egyes tünetet mutató ember tesztelése. Így azok, akik fertőznek, elkülöníthetők, és mindenkit le lehet nyomozni, és ha szükséges, elkülöníteni, akivel kapcsolatban álltak, ezzel a közösségben történő terjedést megakadályozni. Egy másik féle teszt az ellenanyagot mutatja ki azoknál, akik sikeresen megküzdöttek a vírussal és így valószínűleg nem fertőződhetnek meg újra, legalábbis egy ideig. Ha széles körben hozzáférhetők lesznek, ezek a tesztek lehetővé teszik majd, hogy az ellenanyagot termelő egyének szabadabban mozoghassanak.

6. Miért számít az, hol élsz?

A Kínához hasonló tekintélyelvű országok szigorúbb ellenőrzést képesek gyakorolni és a felügyeletben is több eszközük áll rendelkezésre a beavatkozásban, például házról házra járnak lázat mérni, a karantén szabályok betartását ellenőrizni. Az üzleti nyomásnak és a közvéleménynek is jobban tudnak ellenállni. Ez hathatós eszközöket biztosít számukra a vírus féken tartására addig, amíg éberen őrködnek. Más országokban nehezebb a probléma megoldása. A szegényebb országok kevésbé engedhetik meg maguknak a gazdasági veszteségeket, amelyeket a hosszan tartó korlátozások okoznak. Gyakran nincs meg az egészségügyi infrastruktúra sem a széleskörű felügyeletre.

7. Mennyi időbe telik a vakcina előállítása?

Világszerte számos vállalat és egyetem dolgozik rajta, de nincs rá garancia, hogy sikerül megtalálni. Az oltóanyag kitenyésztése rendesen hosszú és bonyolult folyamat, éveken át tart a tesztelés, hogy biztonságos és hatásos legyen. A koronavírus elleni harcban, egyes versenyzők 12- 18 hónap alatt remélik előállítani a vakcinát, ami rendkívül nagyravágyó célkitűzés. A már kipróbált és bevált módszerek mellett a tudósok új technológiákat alkalmaznak, például humán sejtekhez adnak vírus genetikai anyagot, arra késztetve őket, hogy immunválaszt ösztönző fehérjéket hozzanak létre. Egyes vakcina szakértők szerint a kormányok, a befektetők és az állampolgárok csak mérsékelten lehetnek optimisták. Nem biztos, hogy az új módszerek működni fognak-e, hogy időben elkészül-e az oltóanyag, és hogy a gyártók megfelelő mennyiségben képesek lesznek-e azt előállítani.

8. És mi a helyzet a másik úttal, ami a nyájimmunitáshoz vezet?

Ez csak akkor történik meg, ha a fertőzésből felgyógyul valaki, és tartós immunitást szerez. Nem tudjuk még, hogy az új koronavírussal is így van-e ez. Azt sem tudjuk, hogy milyen arányban kell a populációnak megfertőződnie a vírussal, hogy a nyájimmunitás kialakuljon. Általában magas ez az arány, a diftéria esetében 75%, a kanyarónál 90 %.

Patrick Vallance, az Egyesült Királyság Tudományos Főtanácsadója februárban 60 százalékra becsülte az arányt. Az, hogy mennyi időbe telik, amíg a szükséges küszöböt elérjük, azon is múlik, milyen lépéseket tesznek a kormányok a járvány elleni küzdelemben. Szigorú korlátozások nélkül gyorsabban elérhetjük, ám nagy árat fizetnénk érte , mivel a megbetegedések és a halálesetek száma meredeken emelkedne, az egészségügyi rendszerek túlterheltek lennének.

A kutatások azt is feltételezik, hogy a fertőzések valóságos száma sokkal magasabb, mint a hivatalos adatok. Amennyiben ez igaz, az egyes országok közelebb állhatnak a nyájimmunitáshoz, mint gondolnánk.

9. Van más megoldás is?

Ha szerencsések vagyunk, a vírus elgyengülhet a nyár beköszöntével az északi féltekén, ahogy az influenzához hasonló esetek alább hagynak az évszakváltozással. Nem ismert azonban, hogy a melegebb időjárás milyen szerepet játszik. Ha a járvány alább is hagy, visszatérhet ősszel.



Megosztás: